A szerző további cikkei

Márványi Judit: Kapaszkodók. Egy szerkesztő emlékei. Esszék és be­szél­ge­tések. Tények és tanúk so­ro­zat, Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2017, 244 oldal, 2999 Ft

A szerkesztők munkáját szokás a játékvezetőkéhez hasonlítani: ha tökéletesen vezetik le a meccset, senki sem veszi őket észre, de ha akár egyetlen hibát is elkövetnek, rögtön láthatóvá (és szidhatóvá) válnak. Bár a szerkesztők, ha maradok most a sporthasonlatnál, mintha nemcsak a játékvezető, de az edző, a gyúró, esetleg a pszichológus szerepét is kénytelenek lennének magukra venni: mindig megkísérlem elmagyarázni kritikaszemináriumokon, vigyázzanak a kritikusnak készülők azzal a szóban is, írásban is könnyen kicsúszó mondattal, hogy „egy alaposabb szerkesztés ráfért volna a kötetre”. Mert, persze, mindig minden műre ráférne az a bizonyos alaposabb szerkesztés (ha most szarkasztikus akarnék lenni, talán egyedül az Ivan Iljics halálára nem, legalábbis erről az elbeszélésről írta Kosztolányi, hogy egyetlen betűt sem lehetne belőle kihúzni), de ha valamit meg szeretnénk érezni abból, mennyire összetett munka a szerkesztőé, érdemes Márványira odafigyelni.

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Berczeller Imre: Radnóti Miklós

Radnóti Miklós összegyűjtött versei

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935–1946, I–II.

Bíró-Balogh Tamás: Könyvvel üzenek néked

Tovább
A szerző további cikkei

Jeff Burger (szerk.): Leonard Cohen magáról, Cohenről. 41 év, 26 beszélgetés. Fordította Müller Péter Sziámi, Müller Máté, Domonkos Péter. Park Könyvkiadó, Budapest, 2016, 495 oldal, 4990 Ft

Az interjúk zöme kanadai, amerikai, ausztráliai, angol, spanyol, svéd, görög pop-zenei újságok, rádió-és tévéállomások számára készült, a kötetünkben szereplő utolsó beszélgetés 2008-ban jelent meg a leghíresebb kanadai angol nyelvű hetilapban. Őszintén beszél ebben szorongásáról, többéves nikotin-és alkohol-függőségéről, arról, hogy nincs „világra szóló” hangja, és milyen nehéz feladat számára néhány, érzelmileg gyötrő dal (Suzanne, So long, Marianne) előadása a koncert-turnékon.

Tovább
A szerző további cikkei

Tarján Tamás–Győrei Zsolt: Fel­­­zen­gő állomások. Radnóti 30. Radnóti Színház–Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2016, 240 oldal, 6500 Ft

A Radnóti mindig is egyfajta szellemi műhelynek, a szó akkori, még nemes értelmében polgári színháznak számított. Az elmúlt harminc évben, Bálint András vezetése alatt rengeteg író, rendező és színész fordult meg benne, és számos emlékezetes előadás született. A Tarján Tamás és Győrei Zsolt által szerkesztett és Szüts Miklós által tervezett Felzengő állomások című kötet ennek a három évtizednek a bemutatóit, eseményeit igyekszik felidézni. Képekkel, anekdotákkal, interjúkkal, visszaemlékezésekkel, épp ahogyan a címként választott Radnóti-idézet is sejteti, mintegy „állomásszerűen”.

Tovább
A szerző további cikkei

Korpa Tamás: inszomnia. Kal­ligram Kiadó, Budapest, 2016, 76 oldal, 2000 Ft

Az olvasó már-már arra gyanakszik, hogy a kópé lelkületű költő netán finom iróniával szórakozni méltóztatik vele. Annyiban pedig így is lehet, amennyiben Korpa versvilága (s vele az egyik leggazdagabb kortárs lírai szókincs) határok közé amúgy is jóformán beszoríthatatlan. Lírai élményvilága oly sokfelől táplálkozik, hogy jelen formájában eleve alkalmatlannak (túl szertelennek, rétegzettnek) tűnik ahhoz, hogy képes legyen szigorú szikársággal egyetlen szűkebben vett téma „feldolgozására”.

Tovább
A szerző további cikkei

Ketten egy új könyvről - Molnár Antal–Tóth Tamás: A Falconieri-palota. Róma. Balassi Kiadó, Budapest, 2016, 212 oldal, 5225 Ft

Egy híján 90 esztendeje, hogy Róma belvárosában a Palazzo Falconieri a magyar állam tulajdonába került. A palotáról és a benne működő intézmények, a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet történetéről 1998-ban megjelent egy tudományos igényű, többszerzős kötet Száz év a magyar–olasz kapcsolatok szolgálatában. Magyar tudományos, kulturális és egyházi intézetek Rómában (1895–1995) címmel. Az építészettörténeti fejezetet Hetényi Ágnes, a történeti fejezetek egy részét a könyv szerkesztője, Csorba László írta. Tizennyolc évvel később, tavaly ősszel jelent meg a Balassi Kiadó és a Balassi Intézet közös gondozásában Molnár Antal és Tóth Tamás A Falconieri-palota. Róma című, a fülszöveg szerint „az érdeklődő közönségnek szóló” kötete. Az új vállalkozásról a korábbi könyv két munkatársa írt.

Tovább
A szerző további cikkei

Ketten egy új könyvről - Molnár Antal–Tóth Tamás: A Falconieri-palota. Róma. Balassi Kiadó, Budapest, 2016, 212 oldal, 5225 Ft

Egy híján 90 esztendeje, hogy Róma belvárosában a Palazzo Falconieri a magyar állam tulajdonába került. A palotáról és a benne működő intézmények, a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet történetéről 1998-ban megjelent egy tudományos igényű, többszerzős kötet Száz év a magyar–olasz kapcsolatok szolgálatában. Magyar tudományos, kulturális és egyházi intézetek Rómában (1895–1995) címmel. Az építészettörténeti fejezetet Hetényi Ágnes, a történeti fejezetek egy részét a könyv szerkesztője, Csorba László írta. Tizennyolc évvel később, tavaly ősszel jelent meg a Balassi Kiadó és a Balassi Intézet közös gondozásában Molnár Antal és Tóth Tamás A Falconieri-palota. Róma című, a fülszöveg szerint „az érdeklődő közönségnek szóló” kötete. Az új vállalkozásról a korábbi könyv két munkatársa írt.

Tovább
A szerző további cikkei

(A MÁV Szimfonikus Zenekar, Takács-Nagy Gábor, Jean-Efflam Barouzet, Zeneakadémia, május 5.)

Különleges és igen ízletes zenei szendvicset készített a MÁV Szimfonikus Zenekar közönségének Takács-Nagy Gábor (1956). A karmester néhány éve művészeti vezetője volt az együttesnek, de távozása óta is hűségesen visszajár, tanulságos és élményt adó koncerteken vezényelve az immár több esztendeje Csaba Péter keze alatt továbbfejlődő együttest. Az alapgondolat ezúttal az volt, hogy nagy zeneszerzők ritkán hallható szimfóniái szólaljanak meg; olyanok, amelyeket a közönség nem – vagy nem eléggé – ismer, s amelyek alkotójuk más, népszerűbb műveinek árnyékában nem kapják meg a méltó figyelmet. Ezt azonban tetézte és még érdekesebbé tette egy másik mozzanat: a koraiság.

Tovább
A szerző további cikkei

(Gaál József: Bestia / Holtvilág – Godot/MissionArt Galéria)

Gaált évtizedek óta a tiszteletre méltó mánia fegyelmével foglalkoztatja az emberi lény adottsága, mibenléte, ábrázolhatósága, történelemtől, koroktól, társadalmaktól, kisvilágoktól függetlenül, magára hagyottságában, úgymond meztelen valójában. Részben mitikus ősképek foglalkoztatják, részben eltérő természettudományok, és a science fiction határain feltűnt transzhumanizmusból elindult, a kortárs kultúrát is befolyásoló poszthumanizmus divatja, mely ugyancsak nem hagyta érintetlenül. De – az aktuális szellemi divatokon túl – Gaál, mint arról számos kiállítása és szövege tanúskodik, tényleg úgy véli, hogy az emberi lény, az anthroposz jelentése valójában csak kortárs katasztrófa által érthető, s talán még ábrázolható.

Tovább
A szerző további cikkei

(A mindennapiság formái című csoportos kiállítás megtekinthető a Latarka Galériában május 25-ig.)

Összegzésképpen: noha vágytam rá, hogy az első bekezdésben említett konceptuális művészet műremekeivel találkozzam, be kell vallanom, hogy a kiállítás, mint gondolatébresztés, számomra nem feltétlenül ért célba, az élmény nem igazán tett különbséget a tegnapom és a holnapom között. Nem kérem én ingyen a feloldozást, nem arról van szó, hogy didaktikus munkákkal kellene a nagyérdemű igényeit kiszolgálni, de a jelen kiállítótérben elhelyezett műalkotásoknak legalább fele pontosan olyan, ami nem fogja a társadalom nem szakmabeli részét közelebb vinni a kortárs képzőművészethez.

Tovább
A szerző további cikkei

(6.9 a Richter skálán. Román–magyar–bolgár film. Rendező–forgatókönyvíró: Nae Caranfil)  

Nae Caranfil az új román film legfrivolabb rendezője. Pontosabban az egyetlen frivol közöttük. (…) Míg Caranfil világhírű nemzedéktársai – Puiu, Mungiu, Porumboiu, Jude, Sitaru, Muntean – keserű humora mögött mély tragédiák sötétlenek, ő ugyanabból a kisrealista kiindulópontból kellemes, könnyed komédiákat formáz. A mai román filmeseknél senki nem tudja érzékenyebben, hitelesebben tetten érni a káeurópai állott hétköznapokat, az anyagi, szellemi és erkölcsi lepusztulás észrevehetetlen, alattomos stációit. A 6.9 a Richter skálán messze nem az irányzat legjobb darabja, ám kellemesen szórakoztató, profi munka, kisemberek kis világáról, ahogy azt tőlük megszoktuk és megszerettük.

Tovább
A szerző további cikkei

(Chick Corea Trio – Getting Closer koncertsorozat, MOM Sport, május 2.)

Bár hozzám közelebb állt és merészebb vállalásnak tartottam a Gary Burtonnel közös duókoncertjét a Müpában legutóbb, de most, hogy  Eddie Gomezzel és Brian Blade-del közösen léptek fel, sincsen miért legyintgetni, mert úgy teszik elénk farzsebből a jazztörténelmet, hogy még új számokat is felvillantanak. Azt hiszem, a megújulás, a burjánzó friss erő nélkül nem beszélhetnénk jazzről, pontosabban éppen ezért mondjuk Corea amúgy rendkívül sokféle hatást mutató zenéjére, hogy jazz.

Tovább
A szerző további cikkei

(A Látókép Ensemble produkciója – Kálmán nap, B32)

Hogy lehet nyilvános térben is helyén kezelni a házasság vs. kapuzárási pánik és egyéb piti polgári „bűnök” generálta szerencsétlenkedést? Pontosan ez Hajdu Szabolcs önironikus kapuzárási színházának alapkérdése: hogyan méltányolhatjuk a bemutatott szereplők problémáit anélkül, hogy túldimenzionálnánk azokat? Vagy még inkább: hogy lehet úgy ábrázolni a házasság kicsinyes vitáit (hova dobd a zoknid), hogy az mégse tűnjön kisszerűnek?

Tovább
A szerző további cikkei

(50 Years at Lincoln Center Gala – internetes közvetítés)

New York a zsebünkben, vagy hogy is mondjam. (…) Az ő ügyeik a mi ügyeink is, egyszerűen azért, mert annyira jók ezek a közvetítések, és mert ők kezdték, úgyhogy rohannia kell utánuk Bécsnek, a Scalának és a Covent Gardennek, ha azt a szerepet akarják betölteni zenei közéletünkben, amit a Metropolitan már betölt. Az ő évfordulójuk a miénk is, márpedig ünnepi évadjuk volt, ötven éve költözött a ház a Lincoln Centerbe, Chagall freskói mögé.

Tovább
A szerző további cikkei

(Belső közlés, Klubrádió, hétfő este 8–9)

Az írók megszólításának tradicionálisan az volna hazánkban a funkciója, hogy szembesítsenek bennünket az életünkkel. A Kossuth rádiónak mindez közszolgálati és hazafias kötelessége volna, de ezt hagyjuk. (…) A Klubrádió viszont ebben a tekintetben is átvesz közszolgálati feladatot, műsoraiban teret ad a kortárs kultúrának. A magaskultúra is egyfajta elithez tartozik, ám egy ország nem lehet meg nélküle, miként egészség nélkül sem. Húzóágazat, melyről a polgári társadalom nem mondhatna le.

Tovább
A szerző további cikkei

(Tudósítás a debreceni önkormányzati választásról, Fidesz.hu. A felvétel látható több helyen is, a Fidesz honlapján a hozzászólásokat elég hamar letiltották.)

Pósán László is köszöntötte a miniszterelnököt, majd mire ebben a köszöngetős hierarchiában mindenki megkapta azt a köszönetmennyiséget, ami neki jár, az aznapi győztesből köszöngető, hálálkodó, jelentéktelen figura lett, aki a felvétel tanúsága szerint csak a választóknak nem köszönte meg azt, amit kellett volna.

Tovább
Élet és Irodalom 2018