A szerző további cikkei

Mán-Várhegyi Réka: Mág­nes­hegy. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2018, 384 oldal, 3499 Ft

Mert maradjunk csak a könyvborítón hangsúlyozott nyúlnál! Miért nyúl? Miféle nyúl? És egyáltalán, miféle nyúlvagdaltat készített nekünk idén a 2014-ben remek novelláskötettel(Boldogtalanság az Auróra telepen) induló, majd rá egy évvel színvonalas ifjúsági regénnyel (A szupermenők. Szabó Marcellina titkos naplója) jelentkező, immár tehát háromkötetes Mán-Várhegyi? Merthogy a nyúl (alakja, motívuma, szimbóluma…) nem foglal el nagyobb helyet, nem kap nagyobb szerepet Mán-Várhegyi művében, mint mondjuk Szijj Ferenc 2017-es regényében, aNövényolimpiában, amelynek (a szerző fényképe nyomán Pintér József által tervezett) borítójára egyébként ugyanúgy egy nyúl került...

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Mizsur Dániel: Karc
Deres Kornélia: Bábhasadás
Anne Carson: Vörös önéletrajza
Ilma Rakusa: Love after love

Tovább
A szerző további cikkei

Bendl Vera: A másik férfi. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 237 oldal, 3200 Ft

Extrém érzelmi szituációk, furcsa konstellációk, nem hétköznapi szexuális kalandok: ezek köré a témák köré szerveződnek a történetek, s közben bevezetik az olvasót abba a világba, melyet akár a saját életéből is jól ismerhet: a kihűlt kapcsolatokban vergődők, az érzelmi önsorsrontók, az életükben megrekedtek világába. Pedig látszólag sikeresek – legalábbis egy részük –, de általában a munkájuk sem nyújt számukra kielégülést.

Tovább
A szerző további cikkei

A szöveg vonzásában – Arató László tiszteletére. Összeállította Fenyő D. György. Műút Könyvek, Miskolc, 2018, 172 oldal, 1980 Ft

Közel négy évtizede gimnáziumi tanárként, egyetemi oktatóként, tanárjelöltek mentoraként, tankönyvíróként, tananyagfejlesztőként, a Magyartanárok Egyesülete alapítójaként és elnökeként, hermeneutikai tanulmányok írójaként, módszertani reformerként és hihetetlen szívóssággal szakmapolitikai vitákba beleálló esélyegyenlőségi szószólóként egyaránt eseményszámba mennek írásai és megszólalásai. A fenti kötet az ő hatvanadik születésnapjára rendezett ünnepi konferenciának előadásaiból és saját, elméleti-módszertani publikációiból ad gazdag, elmélyülten és igényesen szerkesztett válogatást.

Tovább
A szerző további cikkei

Simon Bettina: Strand. Versek. JAK-füzetek 209., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 84 oldal, 1999 Ft

Járvány című vers így kezdődik: „Apa úgy kapta el anyát / a derekánál, mint más a náthát”. A folytatás („Hamar kigyógyult belőle”) a szerelem és a nátha egymásra vetítése miatt átértelmeződik: hamar kiszeretett a nőből. Az utolsó sorban azonban nincs eldöntve, hogy miért is gyűlnek a megszólaló alatt a használt zsebkendők. Lehet, hogy sír a történtek miatt, de az is elképzelhető, hogy idült megfázás gyötri, vagyis benne maradva a képben: ő sosem szerethet ki édesanyjából, aki sokszor felbukkan a kötet verseiben. Gyakran találkozhatunk hasonló technikával a Strand lapjain. Simon bútor-versei (RácsosA diagnózis előttKivilágítás stb.) sem berendezési tárgyakról, hanem a lélekről, de legalábbis valami bensőről szólnak.

Tovább
A szerző további cikkei

Az ÉS könyve szeptemberben – Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 544 oldal, 3999 Ft

Az egyik vastüdős beteg, Ilonka lábbal készített naiv festménye, melyről épp Aszalós mondja a 245. oldalon, hogy az Akik már nem leszünk sosem címet kéne neki adni, ott lóg az ápoló amerikai lakásában a 13. oldalon! Bruegel Parasztlakodalom című festménye pedig Bálintnak alapélménye, osztálykiránduláson látták Bécsben, ám Tuba nem is emlékszik rá, nem figyelt oda, nem arra figyelt. Bálint meg Tubára nem figyelt, miközben nagyon is figyelni akart ő mindenre (még a debreceni nagyállomás faliképének nőit is megbámulta), ám sokszor épp azt nem látta, ami a legközelebb volt hozzá (így járt Julival is). Kudarcos nagy utószeretkezési kísérlete Julival (396–404.) ugyanazt sugallja, mint az a gyönyörű nagyjelenet, melyben „az ápoló” megfürdeti a béna Hajnal Ágnest (206–216.) „Majdnem elképzelhető volt egy olyan élet” – amely aztán persze nem valósulhatott meg. Mikor Bálint megtudja, hogy 9 éve Julinak gyereke lehetett volna tőle, ezt gondolja: „Lehet, hogy nincs gyerekem továbbra sem, de ezentúl másképp nincs, mint eddig” (371.). „Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat” – olvashatjuk a végén ezt az önmagában kissé banális, a kontextusban azonban teljesen rendben lévő mondatot. A mondatot mindössze az menti, de az nagyon, hogy egy remek regény szól róla.

Tovább
Élet és Irodalom 2018